Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar
Tudományos Diákkör
TDK logók
Magyar
English

Oktatói témajavaslatok

Az alábbi, oktatóink által kiírt témajavaslatok ötletet adnak a TDK-dolgozat elkészítéséhez.

Kérjük, ha valamelyik téma felkeltette érdeklődését, vegye fel a kapcsolatot az adott konzulenssel!

Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék

Kitől akarok tanulni: választható tantárgy választás

A diák nem a tárgyban reménykedik, hiszen semmit sem tud arról, amit nem tud. A tanárban bízik vagy nem. A tanár hírneve az egyetlen „kapaszkodó”. Ez az, amibe a döntés pillanatában belekapaszkodhat a diák. A diák saját hiedelmei határozzák meg, mit vár ettől a fix ponttól. A tanárokról született narratívák és azok terjedése a döntés megértésének kiindulópontjai. A metaforák építik fel az elvárásokat.

Demográfiai és munkaerőpiaci témák

Termékenységi ráta, öregedés, diák munkaerőpiac stb.

Pénzügyi tervezés

A pénzügyi tervezés fontosságának kiemelése konkrét vállalati példákon keresztül

Egyéni és szervezeti döntéshozatal viselkedéstudományi megközelítésben

A téma keretében a hallgató azt vizsgálhatja, hogy az egyéni jellemzők, a társas hatások, a kognitív torzítások és a szervezeti környezet miként befolyásolják a munkahelyi viselkedést és döntéshozatalt. A kutatás többek között a motiváció, az együttműködés, a vezetés, a teljesítmény, a jóllét vagy a szervezeti változások kérdéseire irányulhat.

Zöld egyetemek a magyar felsőoktatásban

Az egyetemek meghatározó szerepet játszanak a fenntartható fejlődés támogatásában. Az elmúlt évtizedekben indikátor-alapú értékelési eszközök jelentek meg az egyetemek fenntarthatósági erőfeszítéseinek a számszerűsítésére. A legismertebb az UI Greenmetric World University Rankings (UI-GWUR), amelyen a magyar egyetemek közül a Pécsi Egyetem, a Szegedi Egyetem és a Soproni Egyetem ért el kiváló helyezést. A TDK-téma keretében alapvetően az egyes egyetemek hallgatóinak környezettudatosságát, az egyetem zöldítési törekvéseivel kapcsolatos attitűdjeit lehetne megvizsgálni. kérdőíves megkérdezés útján.

Nemzetközi összehasonlító pénzügyek

Nemzetközi pénzügyi rendszerek és mutatók összehasonlító elemzése.

Input-output módszerek az értékláncok elemzésében

Input-output volumen- és ármodellek alkalmazása; regionális, nemzetgazdasági és globális értékláncok elemzése input-output módszerekkel; a Koopman- és Wang-féle dekompozíciós sémák összehasonlító elemzése és alkalmazása; input-output GVC-indikátorok számítása és összehasonító elemzése; komparatív országtanulmányok – a téma kizárólag a Haladó makroökonómia / Értékláncok makroökonómiája tárgyat már teljesített hallgatók számára választható.

Humán kockázatok az AI korában

A mesterséges intelligencia (MI) rendszerek szervezeti integrációjának felgyorsulása paradigmaváltást eredményezett: napjainkra a technológiai korlátok helyett egyre inkább a humán tényező válik a legfőbb kockázati forrássá. A kutatás célja az MI térnyeréséből fakadó emberi sebezhetőségek többdimenziós vizsgálata, különös tekintettel a kognitív torzításokra (pl. automatizációs torzítás, készségvesztés), a pszichológiai terhelésre (technostressz, egzisztenciális szorongás), valamint az információbiztonsági és etikai kihívásokra (pl. árnyék-MI használat, felelősségelhárítás). A dolgozat arra keresi a választ, hogy miként térképezhetők fel és mérsékelhetők ezek az új típusú, emberközpontú kockázatok, továbbá hogyan fejleszthető a munkavállalói reziliencia az algoritmikus döntéshozatali környezetben.

Alkalmazotti burnout kialakulása és hatásai a közszféra dolgozóinak körében

A humántőke egyre növekvő jelentőségre tesz szert a tudásalapú társadalom kiteljesedésével mind a gazdasági, mind a közszolgálati szférában. A komplex tudást igénylő munkakörök betöltésére alkalmas szakemberek kiképzésének ideje és költsége ezzel párhuzamosan szintén egyre növekszik. A pályaelhagyás emiatt szignifikáns károk okozására alkalmas mind intézményi, mind nemzetgazdasági szinten. Ennek egyik legfőbb oka a kiégés, mely mélyreható és hosszan tartó negatív változásokat generál az érintett munkavállalókban. A kiégés kialakulásának, valamint az ennek megelőzését célzó beavatkozások hatásmechanizmusainak megértése ezért elsődleges fontosságú. Jelen téma e jelenség bizonyíték-alapú kutatását és megértését öleli fel és elsődlegesen a közszolgálatban dolgozókra (oktatás, egészségügy, rendvédelem, honvédelem, államigazgatás) fókuszál.

A magyar felsőoktatásban tanuló diákok AI felhasználáshoz kapcsolódó szokásainak és attitűdjének vizsgálata

A 2020-as években a technológiai gyorsulás minőségi változásokat hozott a mindennapi életben. Míg a 2010-es évek az okostelefonok használatának általánossá válásáról, addig a 2020-as évek a mesterséges intelligencia térnyeréséről szól. Jelen kutatási téma a „Z” generáció (1995-2010 közt születettek) felsőoktatásban részt vevő tagjaira fókuszál és elsődleges célja az e csoporthoz tartozó egyetemi hallgatók AI használatára vonatkozó szokásainak és attitűdjeinek jobb megértése.

MI a hallgatók szemében: értékek, lehetőségek és veszélyek páros összehasonlítással és saját programmal.

A páros összehasonlítás módszere a hektikusan töltött kérdőíveket kizásja, de összesítése számolásigényes. Az előnyt kihasználjuk, a program segítségével a hátrányt kiküszöböljük. A hallgatók szemszögéből tekintünk az AI-ra. Három kérdéscsoporttal dolgozunk, etika, munkaerőpiac, szabályozás. A válaszok feldolgozása pontos és reális képet ad a hallgatói véleményekről. Részmintákat is összesítünk, ezáltal a nemek, a különböző tanulmányi irányok illetve szintek eltérő nézeteit is megismerjük.

A munkaerőpiac nemzetközi és hazai trendjei

A munkaerőpiac nemzetközi trendjeit napjainkban elsősorban a globalizáció, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése alakítja. Világszerte megfigyelhető a tudásalapú gazdaság erősödése, amely a magasan képzett munkaerő iránti keresletet növeli, miközben számos rutinjellegű munkakör automatizálódik. Az élethosszig tartó tanulás és az át- illetve továbbképzés egyre fontosabb a munkavállalók versenyképességének fenntartásában. A rugalmas foglalkoztatási formák – például a távmunka, a hibrid munkavégzés és a projektalapú szerződések – globális szinten is meghatározóvá váltak. A hazai munkaerőpiac trendjei részben követik ezeket a nemzetközi folyamatokat, ugyanakkor sajátosságokkal is bírnak. Magyarországon továbbra is erősen jelen van a munkaerőhiány, különösen az egészségügy, az építőipar és az informatikai szektor területén. Emellett az elvándorlás és a demográfiai folyamatok is kihívást jelentenek a munkaképes korú népesség számára. A digitalizáció és az ipar 4.0 hazai bevezetése fokozatosan átalakítja a munkahelyeket, miközben az oktatási rendszerre is egyre nagyobb nyomást helyez, hogy a fiatalokat korszerű kompetenciákkal vértezze fel. Összességében a nemzetközi és a hazai trendek egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a munkaerőpiacon a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség és a digitális készségek kulcsfontosságúvá váltak.

Magyar kül- és külgazdaságpolitika

Magyarország külpolitikájának, külgazdaság-politikájának elemzése a rendszerváltás óta, egy adott időszakra, vagy egy adott problémára, vagy egy adott partnerországra, országcsoportra fókuszálva.

Statisztika, Pénzügy és Kontrolling Tanszék

Kedvezmények a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódóan

A lehetséges kedvezmények köre és ezek szerepe a személyi jövedelemadó rendszer fontos elemét jelenti.

Vállalkozások adózási problémái

A vállalkozások számára az adófizetés mellett az adóadminisztrációs kötelezettségek teljesítése komoly problémát jelenthet.

Családi adózás az európai országokban

A családi adózásnak többféle módja létezik. Az egyéni adókötelezettség csökkenthető adókedvezményekkel, amelyek a gyermekek számától függenek. Együttes adózás esetén a házastársak jövedelmeit összevonják és kettéosztják, vagy a gyermekek számát is figyelembe veszik az adóalap meghatározásakor.

Vállalkozások beszámolóinak összehasonlító értékelése meghatározott iparágon belül

A dolgozat írója tetszőleges iparágban több vállalkozás beszámolójának összehasonlító elemzését végzi el, környezeti, elsősorban iparági elemzéssel kiegészítve. A vállalkozások között szerepelhet külföldi/külföldi tulajdonú cég is.

Pénzügyi menedzsment

Pénzügyi szimulációk, vállalatértékelés, pénzügyi szolgáltatások

Önkormányzati gazdálkodás elemzése

A TDK dolgozat témája lehet két önkormányzat gazdálkodásának bemutatása, illetve annak összehasonlítása. Ennek keretén belül megvizsgálható a választott önkormányzatok felépítése, elemezhető a költségvetésük, áttekinthető a vagyongazdálkodásuk. Választ kereshet olyan kérdésekre is, mint például mitől sikeres egy önkormányzat működése, milyen a lakosok elégedettsége, és a bemutatott önkormányzatok mit tesznek a fenntarthatósági célok eléréséért.

Családbarát vállalatok vizsgálata

Napjainkban a családbarát vállalatok megvalósulása a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) egyik legfontosabb formájának tekinthető. Vállalati szempontból jól ismertek a családbarát működés lehetséges előnyei, ám jelen kutatás a munkavállalói szemszöget akarja jobban megismerni. A kutatás célja, hogy feltárja, a Családbarát Vállalat-díjjal rendelkező vállalatok munkavállalói hogyan értékelik a vállalatuk fenntarthatósághoz kapcsolódó CSR-tevékenységét, különös tekintettel a munka-család egyensúly támogatását szolgáló családbarát gyakorlatokra.

A munkavállalói jóllét, mint a társadalmi fenntarthatóság egyik pillére

A szervezetek társadalmi fenntarthatóságának fontos eleme a munkavállalók hosszú távú pszichológiai jóllétének megőrzése. A téma keretében a hallgató a munkahelyi stressztényezők és a jóllét összefüggéseit vizsgálhatja egy választott munkavállalói csoport körében, különös tekintettel a munka–család konfliktus szerepére. A vizsgálat fókuszában állhatnak például vezetők és középvezetők, hibrid vagy távmunkában dolgozók, projektalapú munkát végzők, a szolgáltatási szektor munkavállalói, dolgozó egyetemi hallgatók vagy különböző generációkhoz tartozó munkavállalók. A kutatás validált kérdőívek alkalmazására épülhet, és olyan védő tényezők szerepére is kiterjedhet, mint az észlelt szervezeti támogatás, a reziliencia vagy a megküzdési módok. Az eredmények hozzájárulhatnak a munkavállalók mentális egészségét és jóllétét támogató, társadalmilag fenntartható HR- és vezetési gyakorlatok kialakításához.

Munkahelyi jóllét és fenntarthatóság: célzott stratégiák a munka–család konfliktus kezelésére

A munka-család konfliktus (WFC) és az annak következményeként kialakuló munkahelyi stressz nem csak a munkavállalók jóllétét és egészségügyi állapotát befolyásolja, hanem a vállalatok teljesítményére is hat: fokozza a hiányzásokat, növeli a fluktuációt, valamint gazdasági terhet ró a szervezetekre és a társadalomra egyaránt. Jelen kutatás feltárja, hogy a WFC milyen mértékben fordul elő a különböző társadalmi csoportokban, figyelembe véve a demográfiai tényezőket (pl. életkor, nem, foglalkozás, családi állapot) és a jóllétre, egészségi állapotra gyakorolt hatásokat. Az eredmények hozzájárulhatnak a célzott vállalati jólléti programok és HR-stratégiák kialakításához, amelyek nemcsak a munkavállalók jóllétét és elégedettségét támogatják, hanem a szervezeti fenntarthatóságot is.

Vállalati fenntarthatóság

Egyes gazdasági szervezetek fenntarthatósági politikája és annak gazdasági megjelenése.

Pénzügyi eszközök és befektetések elemzése

A pénzügyi befektetések széles köre vizsgálható különböző szempontok szerint. Az árfolyamok előrejelzése, a kockázatok mérése és értékelése számos módszerrel biztosítható. Ezek újszerű alkalmazása számos lehetőséget biztosít tanulmányok készítésére. A piacok szereplőinek viselkedése az emberi reakciók vizsgálatát is lehetővé teheti tudományos munkák keretein belül.

Turizmus és Vendéglátás Tanszék

Közösségek és technológiák találkozása: új utak a falusi és vagy városi turizmus fejlesztésében

A vizsgálat középpontjában a falusi és városi desztinációk turisztikai innovációi állnak, amelyek képesek egyszerre erősíteni a helyi identitást, növelni a turisták élményét és előidézni a hosszú távú fenntarthatóságot. Fontos szempontok a hagyományok tisztelete és az értékek újszerű hasznosítási módjai.

Az inkluzív turizmus szerepe a desztinációk versenyképességében és fenntarthatóságában

Az inkluzív turizmus olyan komplex turisztikai ágazat, amely a fogyatékkal élők, idősek, családok és más sérülékeny csoportok igényeinek figyelembevételével növeli a turizmus társadalmi és gazdasági hatásait. A dolgozat ezeknek a lehetőségeknek a feltárására vállalkozik konkrét példák összahsonlító elemzésén keresztül.

A mesterséges intelligencia lehetőségei a turizmus marketingben

A mesterséges intelligencia, különösen a generatív modellek, új lehetőségeket kínálnak a turizmus marketingben. Segíthetnek személyre szabott ajánlatok kidolgozásában, tartalomkészítésben, valamint az utazók döntéseinek támogatásában.

Korunk kihívásai az örökségturizmusban

Napjaink technikai vívmányai és a fogyasztók megváltozott igénye komoly kihívások elé állítják az örökségturizmus szolgáltatóit, hiszen a múlt értékeit a jelen eszközeivel kell bemutatni. Hogyan valósítható ez meg?

Látogatómenedzsment - esettanulmány

Mit jelent napjainkban a látogatóközpont? A téma lehetővé teszi a különböző típusú látogatóközpontok vizsgálatát, elemzését.

Sportturizmus

Különböző sportágak által generált turizmus gazdasági hatása.

Az élelmiszerfogyasztás változása - Divat vagy tudatosság

Az idők során hogyan változott az egyes élelmiszerek fogyasztása? Milyen tényezők befolyásolják a fogyasztást?

Aktív turizmus természetvédelmi területen

Az aktív turizmus (kerékpáros, vízi turizmus) megjelenése természetvédelmi területen. Ennek menedzsmentje, összevetése más országokkal.

REL (rövid ellátási láncok) alkalmazása a hazai vendéglátó üzletekben

A rövid ellátási lánc lényege, hogy a termék közvetlenül a termelőtől, vagy minimális közvetítőkkel jut el a vendéglátóhelyre. Ezáltal friss, helyi, megbízható alapanyag kerül az asztalra. A helyi termelők kerülnek bevonásra, az éttermi kínálat gyakran igazodik a helyben elérhető friss alapanyagokhoz, ezáltal a REL nemcsak környezetbarát, hanem vonzó a tudatos vendégek számára is.

Add meg itt a címsor szövegét

Mindhárom közegben az F&B szolgáltatások célja ugyanaz: kellemes, biztonságos és minőségi étkezési élményt nyújtani az utasok számára, amely az adott környezethez igazodik. Éttermek, kávézók, gyorséttermek, szállodai éttermek, hajók, kompok, luxus óceánjárók, valamint repülőgépek fedélzeti ellátásainak vizsgálata; étkezés osztályonként, italválaszték, speciális étrendek vonatkozásaiban.

Fenntartható fejlesztések és szemléletmód a turizmusban

Rövid ellátási lánc, tudatos fogyasztói döntések, körforgásos gazdaság a turizmusban, társadalmi felelősségvállalás.

Az idegenvezetés kihívásai

Új skillek szerepe, AI térnyerése és hatása az idegenvezetésre, kihívások a szolgáltatói piacon

Idegenvezetési stratégiák a vallási turizmus élményalapú megközelítésében

A vallási turizmus hagyományosan a spirituális és történelmi élmények közvetítésére koncentrál, azonban a modern kor turistái egyre inkább az élményszerű és személyre szabott elemeket igénylik. A kutatás célja annak feltárása, hogy az idegenvezetők milyen stratégiákat alkalmaznak a vallási turisztikai helyszíneken a látogatói élmény fokozásának érdekében. A tanulmány az élményközpontú idegenvezetésre fókuszál, szemben a hagyományos, információátadáson alapuló megközelítéssel.

A fenntarthatósági attitűd-viselkedés rés vizsgálata a Z-generáció utazási magatartásában

Annak ellenére, hogy a Z generáció meghatározó szerepet tölt be a fenntarthatóbb utazási döntések felé vezető viselkedés-változtatásban, több tényező befolyásolhatja, akadályozhatja abban, hogy a fenntarthatósági attitűdjei tényleges cselekvésekben is megvalósuljanak. Jelen kutatás célja feltárni a Z generáció fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjének és tényleges viselkedésének potenciális ellentmondásait, valamint azonosítani az erre ható befolyásoló tényezőket, hiszen fontos kialakítani a turizmusban fenntarthatóbb módot arra, hogy az utazni vágyók kisebb mértékben károsítsák a környezetünket az utazásaik során.

A digitális és a hagyományos idegenvezetés megítélése a Z generáció körében

A Z generáció utazási szokásai és fogyasztói magatartása jelentősen eltér a korábbi generációktól, ami nagymértékű kihívást okoz a turisztikai szolgáltatóknak. A turisztikai szolgáltatók számára bizonytalanságot jelent, hogy milyen irányban érdemes továbbfejleszteni az idegenvezetési szolgáltatásokat a jövőben, ami indokolttá teszi a téma mélyebb vizsgálatának szükségességét. A kutatás célja a Z generáció attitűdjének feltárása a modern technológiai megoldásokhoz az idegenvezetés területén, különös tekintettel arra, hogy a hagyományos idegenvezetési formákat vagy a digitális vezetést részesítik-e előnyben.

Vezetéstudományi és Marketing Tanszék

Szolgáltatási folyamatok fejlesztése, mérése és menedzsmentje

A dolgozat a szolgáltatási folyamatok tudatos tervezésével, értékelésével és irányításával foglalkozik. Célja, hogy feltárja, miként fejleszthetők a szolgáltatások a vevői igényekhez igazodva, hogyan mérhető a teljesítmény kvantitatív és kvalitatív mutatókkal, valamint hogyan alkalmazhatók folyamatmenedzsment eszközök a folyamatos fejlődés érdekében. A kutatás elméleti keretrendszerekre és gyakorlati példákra támaszkodva kínál megoldásokat a szolgáltatások hatékonyabbá és ügyfélközpontúbbá tételére.

Fenntarthatósági innovációk akadályozó és ösztönző tényezőinek a vizsgálata

Egy kiválasztott családi vállalkozás felkeresése és a „fenntarthatóság” -hoz kapcsolódó innovációs tevékenységük megismerése, a vállalkozás termékeinek és szolgáltatásainak rövid leírása és a portfólió ábrázolása az „innovációs térben”. Interjú készítése egy (családi) vállalkozás tulajdonosával a fenntarthatósági innovációk akadályozó és ösztönző tényezőinek feltárása céljából, az utóbbi 3 évben kidolgozott fenntarthatósági innovációk és azok sajátosságainak a bemutatása, majd a megállapítások, következtetések kiemelése.

AI és csoportmunka kutatás

A kutatásban arra keressük a választ, hogy a generatív AI használata vajon hatékonyabbá és összetartóbbá teszi-e a csapatokat, vagy épp ellenkezőleg, elszigeteli a csapatok tagjait. Ezzel párhuzamosan azt is kutatjuk, hogyan befolyásolja a csapaton belüli bizalom és a pszichológiai biztonság azt, hogy a tagok mennyire hatékonyan és kritikusan tudják felhasználni az AI tanácsait. A kétlépcsős (interjús és kérdőíves) vizsgálat során azokat a rejtett dinamikákat és tudásmegosztási folyamatokat térképezzük fel, amelyek a sikeres ember-gép kollaborációhoz elengedhetetlenek.

Viselkedésközgazdaságtani kutatások

A viselkedésközgazdaságtan azt vizsgálja, hogyan tér el az emberek tényleges döntéshozatala a hagyományos, racionális közgazdasági modellektől. A terület központi kérdései közé tartozik a kognitív torzítások, érzelmek és társas hatások szerepe a fogyasztói, pénzügyi és mindennapi döntésekben. E kutatási irány rávilágít arra, hogyan érthetők meg jobban a gazdasági folyamatok, és hogyan alakíthatók hatékonyabb közpolitikai eszközök.

Mesterséges intelligencia és a média

A média széles körben célpiaca a mesterséges intelligencia technológiai fejlesztésének. Sok és szerteágazó lehetőség van és folyamatosan egyre több lesz. Érdemes kutatni a közeli jövő trendjeit.

Élelmiszerpazarlás

A kutatás középpontjában az élelmiszerpazarlás és a fogyasztói döntések kapcsolata áll. A hallgatók vizsgálhatják, hogyan befolyásolják a marketingeszközök, kommunikációs stratégiák és vásárlói szokások az élelmiszer-pazarlás mértékét. A téma keretében kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósági szempontok, valamint azok a vállalati és társadalmi megoldások, amelyek elősegítik a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását és az élelmiszerhulladék mérséklését.

Digitális detox

A téma célja a digitális eszközöktől való tudatos elhatárolódás (digitális detox) fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásának vizsgálata. A hallgatók elemezhetik, hogyan formálja a túlzott online jelenlét a vásárlói döntéseket, és milyen motivációk állnak a digitális detox mögött. Emellett vizsgálható, hogy a digitális egyensúly keresése hogyan hat a szabadidős tevékenységekre, a társas kapcsolatokra és a mindennapi fogyasztói döntésekre.

Élmény vagy sorban állás? A szurkolói élmény mérföldkövei a meccsnapon

A kutatás célja a sportfogyasztás élménymarketing-szempontú vizsgálata, különös tekintettel a meccsnap egyes szakaszaira. A belépéstől a mérkőzés utáni időszakig a szurkolók különböző érintkezési pontokon (beléptetés, programok, félidős élmények, kiszolgálás) tapasztalják meg a klub által nyújtott élményt. A dolgozat feltárja, hogy a szurkolók mely tényezőket tekintik élménynek, és melyeket inkább akadálynak, valamint hogyan lehet a pozitív élmények arányát növelni.

Generációk találkozása a meccsnapon: Z generációs elvárások a sportélményekkel szemben

A kutatás célja annak feltárása, hogy a különböző generációk, különösen a Z generáció tagjai, hogyan értelmezik a sportfogyasztást és milyen elvárásaik vannak a meccsnapi élményekkel kapcsolatban. A dolgozat vizsgálja az élménymarketing eszközök, a digitális interakciók és a közösségi élmények szerepét a fiatal szurkolók bevonásában.

Interaktív szurkolói élmények és digitalizáció a sportban

A téma célja a digitalizáció és az interaktív élményelemek szerepének vizsgálata a sportfogyasztásban. A kutatás azt elemzi, hogy a digitális megoldások (pl. mobilapplikációk, online szavazások, közösségi média integráció, gamifikáció) miként járulnak hozzá a szurkolói élmény fokozásához és a klubhoz való kötődés erősítéséhez.

Kirakat videók és impulzív vásárlási döntések: TikTok haul- és unboxing-trendek hatása a fiatalok környezeti attitűdjére

A TikTok egyik legnépszerűbb tartalomtípusa a „haul” és „unboxing” videó, ahol influenszerek tömeges vásárlásaikat vagy termékbontásaikat mutatják be. Ezek a tartalmak jelentősen befolyásolják a fiatalok vásárlási magatartását, gyakran impulzív döntésekhez vezetnek. A kutatás célja feltárni, hogy az ilyen videók milyen mértékben hatnak a fiatal fogyasztók környezeti attitűdjeire: vajon erősítik a túlzott fogyasztás normalizálását, vagy éppen ellenkezőleg, kiváltanak kritikai reflexiót?

Amikor egy pillanatból világjelenség lesz – mitől válik egy tartalom trenddé?

Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy egy-egy sorozatból, zenéből vagy filmes jelenetből kiragadott részlet rövid idő alatt önálló életre kel, és világszintű jelenséggé válik. Ezek a virális tartalmak nemcsak szórakoztatnak, hanem jelentősen befolyásolják a fiatalok kulturális fogyasztását is: zenék kerülnek fel a toplistákra, sorozatok nézettsége megugrik, hétköznapi tárgyak pedig státuszszimbólummá válnak. A kutatás célja feltárni, hogy milyen tényezők segítik elő egy tartalom kiemelkedését és gyors terjedését, valamint milyen motivációk vezetik a fiatalokat a részvételben és a fogyasztásban. Az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megértsük a fogyasztók élménykeresését, és gyakorlati támpontot adhatnak a marketing szereplőinek a virális jelenségek tudatosabb felhasználásában.

Kompetenciák a mesterséges intelligencia korában – a jövő munkavállalóinak felkészültsége és elvárásai

A mesterséges intelligencia terjedése folyamatosan alakítja a munkaerőpiacon szükséges kompetenciákat. A kutatás célja annak feltárása, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok mely kompetenciákat tartják meghatározónak jövőbeli munkavállalásuk szempontjából, és saját megítélésük szerint mennyire rendelkeznek ezekkel. A vizsgálat kitérhet többek között a digitális és AI-kompetenciákra, a problémamegoldásra, a kritikai gondolkodásra, az alkalmazkodóképességre és az önálló tanulásra. A kérdőíves kutatás lehetőséget adhat kompetenciaprofilok kialakítására, valamint annak vizsgálatára is, hogy az AI használatának gyakorisága, a munkatapasztalat vagy egyéb háttérváltozók összefüggenek-e az észlelt felkészültséggel.

A mesterséges intelligenciához való viszony és a munkaerőpiaci jövőkép összefüggései

A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci térnyerése nemcsak a munkavégzést és a kompetenciaelvárásokat változtatja meg, hanem hatással lehet arra is, hogyan gondolkodnak a fiatalok saját karrierjükről és jövőbeli munkaerőpiaci lehetőségeikről. A kutatás azt vizsgálja, hogy a felsőoktatásban tanulók milyen attitűdökkel rendelkeznek az AI iránt, mennyiben tekintenek rá lehetőségként vagy fenyegetésként, illetve ez hogyan függ össze a saját munkaerőpiaci jövőjükről alkotott képükkel. Vizsgálható például az AI használatának intenzitása, az AI-ba vetett bizalom, az észlelt hasznosság, az AI-val kapcsolatos bizonytalanság, valamint a karrierlehetőségek és a foglalkoztathatóság megítélése. A kutatás alkalmas lehet különböző AI-attitűdcsoportok azonosítására és összehasonlítására is.

A hazai lakosság egészségtudatosságának, egészségi állapotának, környezettudatosságának és táplálkozási szokásainak vizsgálata

A téma több kutatási irányvonal vizsgálatát teszi lehetővé. Elsősorban kérdőíves kutatás keretében.

Az élelmiszerfogyasztás változásának tendenciái a (pl. pazarlás, tudatos fogyasttás stb.) lakosság körén.

A téma aktuális és a fenntartható élelmiszer-fogyasztást vizsgálja különböző aspektusokból megközelíthető. 

Élelmiszerpazarlás- Fogyasztói attitűdök

Napjainkban az élelmiszerpazarlás csökkentése az egyik legénagyobb fenntarthatósági kihívás. A TDK-kutatás célja a hazai fogyasztók élelmiszerpazarlással kapcsolatos attitűdjeinek és magatartási mintáinak mélyebb feltárása primer kutatási módszerek segítségével.

AI kihívások a felsőoktatásban

A digitális technológiák és a mesterséges intelligencia (MI) rohamléptékű térnyerése alapjaiban formálja át a felsőoktatási módszertant. A TDK-kutatás célja annak feltárása, hogy a hallgatók miként integrálják az MI-alapú eszközöket a projektmunkáikba, és ez hogyan befolyásolja a tanulás hatékonyságát, a kreativitást, a kritikai gondolkodást és a motivációt.

Vállalatok működésének tervezése, elemzése, értékelése

A vállalatokkal kapcsolatos belső működést érintő területeken megfelelő mélységű vizsgálatok alapján fejlesztési pontok meghatározása. Folyamatok tervezése, mérése, vezetői döntések, KPI rendszerek kialakítása. Lean és agilis keretrendszerek működtetése.

AI és a munkavállalók jólléte

A mesterséges intelligencia munkahelyi alkalmazásának hatása a munkavállalói jóllétre nem egyszerűen pozitív vagy negatív: jelentősen függ attól, hogyan értékelik és érzékelik a munkavállalók az AI bevezetését

Hibrid munkavégzés és home office

Magyarországon a hibrid munkavégzés már stabilizálódott, ezért érdekes lehet nem azt vizsgálni, hogy „jó vagy rossz-e”, hanem azt, milyen feltételek mellett működik jól.

A mesterséges intelligencia hatása a vezetői döntéshozatalra

Az AI már nemcsak munkavállalói eszköz, hanem egyre inkább a szervezeti koordináció és menedzsment része. Az „AI mint menedzser” és az algoritmikus menedzsment kutatása gyorsan fejlődik, miközben jelentős kérdések vannak az átláthatóság és a munkavállalói elfogadás területén.

A vezetői magatartás szerepe a csendes kilépés kialakulásában

A kutatás azt vizsgálhatná, hogy a vezetők kommunikációja, támogatása, visszajelzési gyakorlata és a munkavállalókkal szembeni bánásmódja milyen hatással van a csendes kilépés kialakulására. Feltárható továbbá, hogy a vezetőbe vetett bizalom és a munkavállalói elkötelezettség milyen szerepet játszik abban, hogy a dolgozók pszichológiailag és teljesítményükben visszahúzódnak a munkától.

Borturizmus és gasztronómiai élménymarketing

Borászatok érvényesülése a piacon, növekedési lehetőségei és stratégiái

Virtuális influenszerek és az alfa generációs fogyasztói viselkedés

A virtuális (mesterséges intelligencia által generált) influenszerek egyre gyakoribbak a márkakommunikációban. A hallgatók azt vizsgálják, hogy a forrás hitelessége, a paraszociális kapcsolatok és az „Uncanny Valley” hatás hogyan alakítja az alfa generációs fogyasztók bizalmát, elköteleződését és vásárlási szándékát a virtuális influenszerek iránt az emberi influenszerekhez képest, ágazatspecifikus alkalmazási lehetőségekkel az élelmiszer-, bor- vagy turisztikai marketingben

Bizalom és hitelesség a mesterséges intelligencia által vezérelt marketingkommunikációban

A generatív mesterséges intelligencia átalakítja a marketingtartalmak létrehozásának és fogyasztásának módját – mesterséges intelligencia által írt vélemények, szintetikus média és mesterséges intelligencia által vezérelt vásárlási ügynökök, akik közvetítőként működnek a vásárlói úton. A hallgatók megvizsgálják a fogyasztók mesterséges intelligencia által generált és ember által generált tartalommal kapcsolatos észlelését, a mesterséges intelligencia általi közzététel és a hitelességcímkézés hatásait, illetve azt, hogy az újonnan megjelenő „ügynöki mesterséges intelligencia” eszközök hogyan változtatják meg a bizalmat és a döntéshozatalt a vásárlási folyamatban.

Élelmiszer-pazarlás és a változó étkezési kultúra

Az élelmiszer-pazarláshoz való hozzáállást legalább annyira alakítja a kultúra, mint a gazdaság – a maradékokkal, a tökéletlen termékekkel és az adagméretekkel kapcsolatos normák változásától kezdve „nose-to-tail” és  „root-to-stem” főzés, az otthoni tartósítás és a hagyományos takarékossági gyakorlatok újjáéledéséig, amelyek életmód-trendekként újra megjelennek. A hallgatók azt vizsgálják, hogy az élelmiszer-kultúra, a kulináris hagyományok, valamint a generációs vagy regionális különbségek hogyan alakítják a háztartások vagy az élelmiszer-szolgáltatók hozzáállását a hulladékhoz, hogyan értelmezik újra a szakácsok, az éttermek és az élelmiszer-média a „hulladékot” kulináris lehetőségként, vagy hogyan használják a nosztalgia és a fenntarthatósági narratívákat a hulladéktudatos élelmiszer-kultúra fogyasztóknak történő értékesítésére.

Hibrid munkarend és munka-magánélet egyensúly – kockázatok és lehetőségek

A hibrid munkavégzés ma már sok szervezet mindennapja, de vajon tényleg megkönnyíti az egyensúlyt a munka és a magánélet között, vagy új terheket hoz? Érdekel, hogyan látják ezt a munkavállalók, és milyen tapasztalatok rajzolódnak ki a hazai cégeknél? A téma lehetőséget ad arra, hogy friss szemmel vizsgáld meg a jövő munkavégzésének egyik legfontosabb kérdését.

Hibrid munkavégzés és dolgozói összetartozás érzése

A hibrid munkarend új kihívásokat hoz a közösségépítésben: hogyan lehet fenntartani az összetartozás érzését akkor, ha a csapat csak részben találkozik személyesen? Vajon milyen megoldások segítik a munkatársakat abban, hogy valóban egy közösség tagjainak érezzék magukat? A téma lehetőséget ad feltárni, hogyan alakítja át a hibrid munka a szervezeti kultúrát és a munkahelyi kapcsolódás élményét.

Munkavállalói elkötelezettség és pszichés jóllét az AI korában

A mesterséges intelligencia egyre inkább része a mindennapi munkafolyamatoknak, de keveset tudunk arról, milyen hatással van a munkavállalók elkötelezettségére és mentális jóllétére. Vajon ösztönző erőként jelenik meg, vagy inkább új bizonytalanságokat teremt? A téma lehetőséget kínál annak feltárására, hogyan találkozik a technológia és az emberi tényező a munka világában.

Munka és család között - hogyan változik a jóllét és a motiváció?

A fenntarthatóság nemcsak környezeti, hanem emberi oldalról is fontos: hogyan támogatja a munkahely a dolgozók életútját, változó igényeit? Különösen érdekes kérdés, miként alakul a munkához való viszony és a jóllét a gyermekvállalás előtt és után (nők és férfiak körében). A téma lehetőséget ad megérteni, milyen tényezők teszik a munkahelyet hosszú távon vonzóvá és megtartó erejűvé.

Felsőoktatási–ipari együttműködések

A téma keretében a hallgató a felsőoktatási intézmények és a vállalati szféra közötti együttműködések formáit, működését és eredményességét vizsgálhatja. A kutatás fókuszálhat többek között a tudás- és technológiatranszferre, a közös K+F+I tevékenységekre, az együttműködések motivációira és akadályaira, valamint az egyetemek innovációs ökoszisztémában betöltött szerepére.

Startupok és hallgatói innováció

A téma keretében a hallgató a startupok létrejöttét és fejlődését, valamint a hallgatói innováció és vállalkozói aktivitás sajátosságait vizsgálhatja. A kutatás fókuszálhat többek között a vállalkozási hajlandóságra, az ötlettől a piacra lépésig vezető folyamatra, az egyetemi startup programokra és az inkubációra, valamint az innovációs ökoszisztéma szereplőinek hatására.

Soft skill kompetenciák szerepe a változó munkaerőpiacon

A téma keretében a hallgató a soft skill kompetenciák munkaerőpiaci és vállalati jelentőségét, valamint ezek változását vizsgálhatja. A kutatás fókuszálhat többek között a munkáltatói kompetenciaelvárásokra, a munkavállalói sikerességhez szükséges készségekre, a generációs különbségekre, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerésének soft skillekre gyakorolt hatására.

A győri Rába Koncert Fúvószenekar marketingstratégiájának kidolgozása

A 85 éves győri Rába Koncert Fúvószenekar a fennmaradásért küzd. Marketingjük és kapcsolatrendszerük szélesítésével talán a két legégetőbb probléma, a zenész utánpótlás és a szponzoráció is könnyebbé válhatna.Várunk olyan hallgatókat, akik TDK munkaként kedvet éreznek egy patinás zenekar életét lelkes tagjain keresztül megismerni, ezen keresztül bepillantást nyerni a városi kulturális élet egy szegmensébe, egyben olyan megoldásokat keresni a felmerülő kérdésekre, amin keresztül nem csak kipróbálhatják tudásukat, kreativitásukat, de valódi támogatást is adhatnak a zenészeknek.

Munkahelyi jóllét és pszichológiai biztonság: HR-eszközök a fenntartható teljesítményért

A modern munkahelyi környezetben a teljesítmény fenntartása és a munkavállalók megtartása egyre inkább összefonódik a munkahelyi jóllét és a pszichológiai biztonság kérdésével. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen HR-eszközökkel (például munkavállalói elégedettségmérések, well-being programok, vezetői tréningek, rugalmas munkavégzési formák, szervezeti kommunikáció fejlesztése) lehet támogatni a dolgozók mentális egészségét és elköteleződését. A téma lehetőséget ad annak vizsgálatára, hogyan járul hozzá a HR stratégiai szerepvállalása a szervezeti kultúra alakításához, a kiégés megelőzéséhez és a fenntartható teljesítmény eléréséhez.

Vásárlói ellenérzések feltárása a személyzet nélküli üzletekkel kapcsolatban

A személyzet nélküli üzletek hazánkban még kevésbé, azonban Európa bizonyos országaiban, Amerikában és Ázsiában már elterjedőben vannak. Ezen üzlettípusnak számos előnye van, azonban a dolgozat célja az lenne, hogy feltárja és elemezze azokat a kritikákat, ellenérzéseket, hiányosságokat, amelyek a fogyasztókban felmerülnek ezen üzletek kapcsán.

A digitális leszakadás leküzdése

A digitális megosztottság több tényezőnek tudható be, tudományos definíciója folyamatosan fejlődik. Először inkább technológiai tényezőknek tulajdonították, például az internet sebességének. Napjainkban egyre fontosabbak a gazdasági és társadalmi tényezők, mint például a technológia használatának képessége, egyéni, szervezeti és kormányzati szinten egyaránt.

Digitális/MI érettségi modellek / Digital

A negyedik ipari forradalom alapjaiban változtatja meg a gazdaságot és a társadalmat. Minden iparágat és szervezetet érint.  A digitális transzformáció kutatása már jelentős eredményeket ért el digitalizáció hajtóinak és gátlóinak a meghatározásában, illetve néhány digitális érettséget vizsgáló modell is kialakításra került a közelmúltban. A kutatások az ipari (termelő) vállalatok esetén a leginkább előrehaladottak, azonban még ezen a területen is gyerekcipőben járnak, mivel kevés útmutatást adnak a gyakorló szakembereknek arról, hogy hogyan valósítsanak meg digitális transzformációt a saját egyedi üzleti kontextusukban eredményesen és hatékonyan. A kutatás célkitűzése ezért üzleti kontextus (mint például iparág, vállalati méret) specifikus digitális / mesterséges intelligencia érettségi modellek kidolgozása, mindemellett minél több univerzális elem azonosítása és menedzsment eszköz megalkotása.

Social media hatása a vásárlói magatartásra

A kutatás témája a közösségi média hatása a vásárlói magatartásra. A vizsgálat középpontjában az áll, hogy a különböző platformokon megjelenő reklámok, influenszerek ajánlásai és felhasználói vélemények miként formálják a fogyasztók döntéseit. A téma célja feltárni, hogyan befolyásolja a közösségi média a bizalom, a lojalitás és a vásárlási szokások alakulását. Ez különösen aktuális, mivel a fiatal generációk vásárlói magatartását egyre inkább ezek az online impulzusok határozzák meg.

Fenntartható gondolkodás hatása a vásárlási szokásokra

A kutatás témája a fenntartható gondolkodás hatása a vásárlási szokásokra. A vizsgálat középpontjában annak feltárása áll, hogy a környezettudatos szemlélet és a fenntarthatósági szempontok mennyiben befolyásolják a fogyasztók döntéseit. A téma célja megérteni, hogyan jelenik meg a vásárlók mindennapi gyakorlatában a tudatos választás, például a helyi termékek, újrahasznosítható csomagolások vagy etikus márkák előnyben részesítése. Ez a kutatási irány napjainkban kiemelten fontos, hiszen a fenntarthatóság egyre meghatározóbb szerepet játszik a fogyasztói magatartás alakulásában

Vállalatok pénzügyi helyzetét befolyásoló tényezők vizsgálata

A kutatás középpontjában kis- és középvállalkozások több évre visszanyúló adatbázisán alapuló pénzügyi elemzés áll. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a vállalkozások hosszabb távú pénzügyi adatai hogyan segítenek megérteni a fejlődési tendenciákat, a kockázati tényezőket és a stabilitást. A kutatás középpontjában áll a bevételek, kiadások, nyereségesség és likviditás alakulásának elemzése, valamint ezek hatása a vállalkozások növekedési lehetőségeire. A téma aktualitását az adja, hogy a KKV-k pénzügyi helyzete meghatározó szerepet játszik a gazdaság dinamizmusában és fenntarthatóságában.